Gyorsúszó,
építészmérnök, labdarúgó, újságíró és még lehetne sorolni, hogy miben is volt
otthon Magyarország első, kétszeres olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd.
Budapesten született 1878-ban,
eredetileg Guttman Arnold néven. Szegény családból származik, édesapja korán
meghalt, így édesanyja nevelte öt testvérével együtt. Édesapja a Dunába
fulladt, ekkor kezdett el úszni Arnold 14 évesen. Budapesten a Királyi József
Műegyetemre járt, közben rendszeresen úszott, tornázott és futott.[1]
Alfréd 18 évesen lett Magyarország első
aranyérmes olimpikonja. Akkor még a Műegyetemre járt, építészmérnök-hallgató
volt. Az 1896. április 11-én Athénban megrendezett olimpián két gyorsúszó
számban is ő lett a bajnok. Először 100 méteren ért be ő elsőként a célba, majd
1200 méteren. Az 500 méteres számban
csak azért nem tudott indulni, mert sűrű volt a program és lekéste a rajtot. A
100 és 1200 méteres távot a Zea öböl 12-13 fokos vízében kellett megtennie. A
győztesnek teljesen átfagyott a teste, faggyúval kellett kenegetnie magát. A
görög trónörökös csak ennyit mondott, amikor a magyar versenyző nyert: „Ez a magyar
fiú egy valóságos delfin!”. Másnap már a görög és magyar lapok Alfrédot a
„Magyar delfinnek” nevezték, végül ez a becenév élete végéig ráragadt. Győzelmekor
az osztrák császári himnusz kezdett el szólni, mivel osztrák császár volt akkor
a magyar király. A magyarok ezt azonnal leállították, és eljátszatták a magyar
himnuszt. Az utána következő ünnepi ceremónián az uralkodó németül megkérdezte
a győztestől, hogy hol tanult így meg úszni, Alfréd zavarában csak annyit
mondott, hogy a vízben. Ezen mindenki nevetett.[2]
Hazatérése után befejezte egyetemi
tanulmányait, ahogyan 19 éves korában az úszást is. Közben érmeket szerzett
gátfutásban, síkfutásban, diszkoszvetésben. Ezután megismerkedett a
labdarúgással, a Budapesti Torna Club (BTC) játékosa lett. Együttesével két
magyar bajnoki címet szerzett 1901-ben és 1902-ben. Mint szövetségi kapitány
kétszer ült a válogatott kispadján. Emellett játékvezetőként is dolgozott.
Ugyanakkor tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak.[3]
Sport pályafutásán túl, mint építészmérnök
dolgozott. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól, 1924-ben a budapesti
Stadion terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken. Viszont azt
tudni kell, hogy akkor aranyérmet senkinek nem adtak akkor. Stílusai között az
eklektikától, a szecesszión át a modernig minden megtalálható. Pályája kezdetén
dolgozott Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában is, akik híres
építészmérnökök.[4]
[1] Nagy
Krisztián (2012): A magyar delfin. Elérhető az interneten: http://hetek.hu/arcok/201208/a_magyar_delfin.
(2014-05-29)
[2] Nagy
Krisztián (2012): A magyar delfin. Elérhető az interneten: http://hetek.hu/arcok/201208/a_magyar_delfin.
(2014-05-29)
[4] Lajos
Mihály (2014): Első olimpiai bajnokunk. Elérhető az interneten: http://karpatalja.ma/karpatalja/sport/26606-elso-olimpiai-bajnokunk.
(2014-05-29)
Dávid Noémi
No comments:
Post a Comment