Főszerepben a gólvonal! Csapó egy!

Idén debütál a kamerás gólvonal technológia a foci VB-n. Az elképzelés szerint, a kapukra 2-7 kamera fog figyelni, és amennyiben a labda teljes felületével áthalad a gólvonalon, a bíró egyetlen másodperc alatt jelzést kap az órájára szerelt szenzor révén. Az eddigi félreértések elkerülése érdekében döntöttek úgy, hogy itt az ideje bevonni a technológiát a futball világába. Mivel számos olyan eset történt, amikor érvénytelen gólt nyilvánítottak érvényessé és fordítva, a kamerás megfigyelés valószínűleg jelentősen ki fogja szűrni a bírói hibákat. Michel Platini, az UEFA elnöke, azonban, nem rajong az ötletért. Kifejtette, hogy fölösleges pénzkidobásnak tartja a kezdeményezést, valamint hozzátette, hogy a jelenlegi bírói stratégia nagyszerűen bevált. A vég kezdetének titulálta a technológia bevonását a játékba, mivel ez egy lavinát indíthat el. Hiszen ezután következhet a leshelyzetek kamerás megfigyelése és a büntetőfelület bekamerázása is. Ugyanakkor itt felmerül egy kérdés. Ahol a játékvezető nem tud helyes döntést hozni, hanem inkább a technikára hagyatkozik, megérdemli a bírói szerepet? Nyilván vannak sportágak, ahol már régóta kamerák figyelik az eseményeket, pl. a tenisz. Ahol viszonylag nehéz lenne az emberi szemnek eldöntenie, hogy a labda vonalon kívül vagy belül pattant le. Viszont a fociban más a helyzet, hiszen a lényeg az, hogy a labda a gólvonalon belül kerüljön. Nyilván hasznos intézkedés lesz, és ezt már jóval korábban be kellett volna vezetni, de amint látjuk, ami késik, nem múlik. És idővel kiderül, hogy igaza van-e Patini-nek, miszerint ezzel a játékot ölik meg, hiszen annak része a tévedés. Reméljük, nem adnak ennél nagyobb teret a kütyüknek a pályán, és a futball nem veszíti el eredeti milyenségét.

Keresztes Bea

Hihetetlen teljesítmények – Ibrahim Hamato, a kéz nélküli asztalitenisz játékos

Annak ellenére, hogy az egyiptomi Ibrahim Hamato már 10 éves korában elvesztette mindkét kezét egy beleset során, álma, hogy asztalitenisz játékos legyen, mindvégig benne élt. Eldöntötte, hogy akárhogyan is, de ő játszani fog, így kipróbált több metódust is arra, hogyan fogja majd az ütőt. A leg hatékonyabbnak bizonyult, ha a szájában tartja, és úgy játszik. A szervát pedig a lábfejével oldja meg.

 Nem régiben tiszteletbeli meghívottja volt a 2014-es ZEN-NOH asztalitenisz világbajnokságnak Tokió, Japánban. A világbajnokságon esélye volt a világ néhány legjobb asztalitenisz játékosai ellen játszani, mint például Jun Mizutani vagy Wang Hao ellen.

Tóth Evelyn

A ruhaszárító spárgától az olimpia korlátig

 „Balázs Jolán, ha száz évig ugrált volna, száz évig győz.” 

Balázs Jolán (Temesvár, 1936. december 12. –) kétszeres olimpia bajnok, romániai magyar magasugró. Pályafutása alatt összesen 14 világrekordot döntött meg, így méltán viselheti a 20. század legjobb magasugrójának járó címet.

Gyermekkoráról így nyilatkozik: „Édesapám a magyar hadseregben harcolt, orosz fogságba esett, aztán mivel magyar katona volt, Magyarországra került, és Pesten telepedett le. Édesanyám egyik testvére Debrecenben, a másik Szegeden élt. Mi édesanyámmal Temesváron ragadtunk, hiába igyekeztünk édesapámhoz, nem mehettünk. Elszakadva egymástól, a rokonoktól, Temesváron kissé idegenen éltük életünket.”

Nehéz családi körülmények között nőtt fel, de mégis akadt, aki egyengesse útját a sportvilág fele. Ernst Lujza híres sportoló, az akkor még csak 12 éves szőke kislány, szomszédja volt. A mentor legelőször filmvetítéssel próbálta meghozni a kislány kedvét a sporthoz. Egy orosz bajnokságot néztek meg együtt. A magasugrás kifejezetten elnyerte a mai világhírű sportoló tetszését, sőt talán nem csak az, hisz Sötér János is megjelent a filmkockákon, aki Balázs Jolán edzője, később pedig a férje lett. A filmvetítés másnapján Lujza érdeklődve figyelte, ahogy a kislány minden erejével azon van, hogy átugorja az édesanyja ruhaszárító spárgáját.

A mentor támogatásával Jolán már egy hét múlva részt vehetett első távolugrás versenyén, ahol 4,42 métert ugrott, első magasugrás versenyére egy újabb hetet kellett várnia, ahol 1,25 méteres teljesítménnyel vette az akadályt. Legelőször 1951. május 31-én döntött országos csúcsot, majd 1956-ban világcsúcstáró lesz 1,75 méterrel. Tizenháromszor javítja meg saját világcsúcsát, volt olyan év, amikor többször is, 1958-ban ötször, 1961-ben négyszer múlta felül saját teljesítményét.

Tíz évig volt világcsúcstartó, 230 versenyen indult, ebből 146-on győzött. Nyolc Balkán- és 13 országos bajnoki cím tulajdonosa, két olimpiai aranyérmet nyert, az elsőt Rómában 1960-ban, a másodikat Tokióban 1964-ben. Az Európai bajnokság legjobbja volt Stockholmban (1958), és Belgrádon (1962), ezt megelőzően Bernből (1954) ezüstéremmel tért haza. Az általa kifejlesztett ollózási technikával 14-szer javította meg a magasugrás világrekordját. Pályája végén 1966-ban sporttanári oklevelet szerzett és tanárként dolgozott, felhagyva a versenyszerű sporttal. Ekkor született az a szólásmondás, amit a fentiekben már említettem: „Balázs Jolán, ha száz évig ugrált volna, száz évig győz.” Ez után a Romániai Atlétikai Szövetség elnöke volt 1988 és 2005 között és 2012-ben bekerült a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Hall of Fame-jébe.

Pakó Szilvia

Rúgnak a lovak a Mercedes istállóba

                                              ( Kép forrása: www.formula1.com) 

Az idei (61.) Monacoi nagydíjat is Nico Rosberg uralta, akárcsak tavaly. Magabiztosan nyerte meg a futamot, annak ellenére, hogy többször is nagyot fékezett, és több körön keresztül panaszkodott a csapata az üzemanyagfogyasztására. Csapattársa Lewis Hamilton az előkelő 2. helyet szerezte meg, ám korántsem volt elégedett. Hiszen a világbajnoksági rangsorban is visszacsúszott a 2. helyre. A dobogó harmadik fokára a Red Bull újjonc Daniel Ricciardó állhatott fel. A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, jól elkapta a rajtot és feljött a 3. helyre. Ám a műszaki gondok ezúttal sem kímélték meg, így el sem kezdte a versenyt, már be is kellett fejeznie azt. Mivel ez a pálya a folyamatos koncentrációról szól, nem volt hiány balesetekben sem. A biztonsági autó kétszer is megtisztelte jelenlétével a száguldó cirkusz pilótáit. Sergio Perez és Jenson Button ütközésének köszönhetően ért véget Perez autóversenyzése, és lépett színre először a Safety car. Majd a figyelmetlen Adrian Sutil, aki senkitől sem zavartatva szaladt bele a palánkba, hívta ismét a versenyzők közé a biztonsági autót.

Idő közben, az élen a két Mercedes küzdött egymással. Hamilton talán jobban is, mint kellett volna, hiszen már a 15. körben gumikopásra kezdett panaszkodni. Egyetlen esélye sem volt az előzésre, és frusztrációját szóban is kifejezte, amikor elbírálta csapatának döntését a kerékcserékkel kapcsolatban. Majd mindenki meglepetésére kijelentette, hogy a bal szemére nem lát semmit, és így nem tud versenyezni. Pár körön keresztül Nico határozottan előrébb került, így hiába nyerte vissza látását a brit, már semmi esélye nem volt a győzelemre. Ám ráadásként megkapta nyakára az ausztrál Ricciardót, aki a végsőkig küzdött a 2. helyért.

A verseny után, határozottan érezhető volt az ellenszenv a két pilóta között. Hamilton arcán egyetlen halvány mosoly sem volt, mialatt Nico sem titkolta elégedettségét. Egymáshoz sem szóltak, sőt, a csoportkép készítésénél Hamilton hozzá sem ért csapattársához. A feszültséget a mindig mosolygó Ricciardó próbálta megtörni, nem túl nagy sikerrel. Érezhetőek voltak az indulatok a Mercedes házatáján. Tehát Rosberg az első a világbajnokság listáján, de mögötte kukucskál a vérszemet kapott Lewis, aki bizonyára szemcseppet fog beszerezni a következő futamra.

A Monacói Nagydíj hivatalos végeredménye:

1. Nico Rosberg	Mercedes
2. Lewis Hamilton	Mercedes
3. Daniel Ricciardo	Red Bull	Renault
4. Fernando Alonso	Ferrari
5. Nico Hülkenberg	Force India	Mercedes
6. Jenson Button	McLaren	Mercedes
7. Felipe Massa	Williams	Mercedes
8. Romain Grosjean	Lotus	Renault
9. Jules Bianchi	Marussia	Ferrari
10. Kevin Magnussen	McLaren	Mercedes
11. Marcus Ericsson	Caterham	Renault
12. Kimi Raikkönen	Ferrari
13. Kobajasi Kamui	Caterham	Renault
14. Max Chilton	Marussia	Ferrari

Kiestek:

Esteben Gutierrez	Sauber	Ferrari
Valtteri Bottas	Williams	Mercedes
Jean	Eric Vergne	Toro Rosso	Renault
Danyiil Kvjat	Toro Rosso	Renault
Sebastian Vettel	Red Bull	Renault
Sergio Perez	Force India	Mercedes
Pastor Maldonado	Lotus	Renault

A világbajnokság állása:

1. Nico Rosberg 122 pont

2. Lewis Hamilton 118

3. Fernando Alonso 61

4. Daniel Ricciardo 54

5. Nico Hülkenberg 47

6. Sebastian Vettel 45

7. Valtteri Bottas 34

8. Jenson Button 31

9. Kevin Magnussen 21

10. Sergio Perez 20

11. Felipe Massa 18

12. Kimi Raikkönen 17

13. Romain Grosjean 8

14. Jean-Eric Vergne 4

15. Danyiil Kvjat 4

16. Jules Bianchi 2

Keresztes Bea

A pillangókisasszony

Székely Éva 1927. április 4-én született erdélyi és felvidéki zsidó szülők gyermekeként. Több mint 20 évig a magyar úszóválogatott tagja, és megdöntötte az összes magyar mellúszó rekordot. 68-szoros magyar bajnok, olimpiai arany- és ezüstérmes úszó, később úszómesteredző, és 16 évig gyógyszerész.

 

Háromévesen szerette volna, ha Csuhaj bácsi, a csillaghegyi úszóedző megtanítja úszni. Azonban az edző nem vállalta a kisgyerek oktatását. Ezért kifigyelte, hogy mit csinál a többi gyerek, majd egy év múlva beugrott a strand 50m-es versenymedencéjébe és végigúszta kutyaúszásban.

Amikor 9 éves volt, egy vasárnap ezrek követték a csillaghegyi strandon a 100 m-es gyors berlini olimpiai döntőt. A magyar Csík Ferenc győzött. Megszólalt a magyar himnusz. Az emberek vigyázzba álltak, és könnyes szemmel hallgatták. „Ez engem úgy lenyűgözött! Azt tudtam, hogy én olimpiát, ilyen örömöt szeretnék szerezni a hazámnak.”

A Német Birodalmi Iskolába járt, részt vett a Hitler Jugend szabadfoglalkozásain. Amiért zsidó volt, ám részt vehetett a versenyeken, de egyenruhát nem kaphatott. Ennek felettébb örült. A KISOK (Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja) minden sportágban rendezett versenyt. Egy ilyen, iskolák közötti versenyen vett részt, amikor felfigyelt rá Sárosi Imre. Úszás közben lecsúszott az úszósapkája, a haja mindent beborított, mégis fél medencényivel győzött. Sárosi meglátogatta a Székely családot, és megígérte az apának, hogy Éva olimpiát fog nyerni. Az ifjú sportoló pedig elkezdte az úszást a Ferencvárosban.

1941 után csak fajtiszták versenyezhettek. A Sportuszodába 1945-ig nem tehette be a lábát, így Újpestre villamosozott, később pedig – amikor már azt sem volt szabad – csak gyalogolt. Majd elvitték Budafokra borpincében dolgozni. Akkoriban folytak a deportálások. De időközben sikerült megszöknie, és folytatnia az edzést.

1945 júniusában érettségizett, és augusztusban országos bajnok lett 100 m-es mellúszásban. 1947-ben első nőként úszott 200 métert pillangó kartempóval. Itt is jeleskedett. 1948-ban, Londonban vett részt először olimpián. Abban az évben a május 1-ji ünnepélyre Egerbe kellett utaznia, és énekelnie nyitott teherautón. Ezért mellhártyagyulladást kapott, és kimaradt az edzésekről a következő időszakban. Emiatt az olimpián csak 4. lett. Ugyanakkor megismerkedett Gyarmati Dezsővel, akihez 2 évvel később férjhez ment, és akinek 1954-ben gyereket szült, Andreát.

1950-ben – mivel visszavonták Magyarországtól az Eb megrendezését – nem indult magyar csapat, de a tanácsválasztás tiszteletére világcsúcsot kellett úszni, mert Kutas István, az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal) elnöke megígérte Rákosinak.

1952-ben a helsinki olimpián 200 m mellen első, 400 m gyorson 6. lett, valamint végigpillangózta a 200 női mellet. Ekkor nevezték el Pillangókisasszonynak.

1954-ben szült, ezért nem indult az Eb-n, de fél évvel később hét másodperccel javította a 400 m-es vegyes úszás világcsúcsát. 1956-ban ezüstérmes lett 200 m-es mellúszásban, a Melbourne-i olimpián. Az ötvenes évek végétől edzőként dolgozott. Lányának, az olimpiai ezüst-, és aranyérmes Gyarmati Andreának is edzője volt. 1960-ban végleg befejezte úszó pályafutását, és 16 évig gyógyszerész volt.

64 éves koráig a következő díjakban részesült: 1976-ban a Swimming Hall of Fame-be – a vizes sportok nagyjainak csarnokába választották. 1986-ban Gyermekekért-díjat kapott, 2004-ben pedig ő lett a Nemzet Sportolója. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének örvendhetett, 2011-ben pedig a Prima-díjnak.

Napi 3000 métert úszott, de 1991-ben szívrohamot kapott. Később, naponta 40 percet biciklizett és súlyzózott. Az utóbbi években főként a kétszobás lakásában tölti idejét.

Sárosi Norbert István