Ha egy székely kijut az olimpiára - Szabó Kati és a torna

Kádár Hanga

Férfi tornagyakorlat: lólengés

Röviden összefoglalva a torna  különböző jellegű és különböző szereken bemutatott gyakorlatokból álló összetett sportág, amelyet férfiak és nők egyaránt űznek. A férfi szertorna gyakorlatai: talaj, gyűrű, korlát, ló-lengés, ugrás és nyújtó. A női versenyeken is megvan a talaj és az ugrás, további szereik a gerenda és a felemás korlát. Az egyes gyakorlatfajtákból egyéni versenyeket is rendeznek, de vannak összetett versenyek és csapatversenyek is. 

Akinek köszönhetjük a mai
tornát: F.L. Jahn

A sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. Minden városban volt gümnaszion (tornacsarnok), ahol a férfiak gyakorolhattak. A futásokból, ugrásokból és dobásokból álló mozgásrendszert palesztikának nevezték. Az ókori Rómában a testedzéssel már inkább csak a katonák és a gladiátorok foglalkoztak. A középkorban a lovagi tornákat lehet megemlíteni. A reneszánsz idején újra felfedezték a palesztikát, és különböző humanista iskolákban gyakorolták. A mai értelemben vett szertorna alapjait német területen fektették le a 18. század második felében. Friedrich Ludwig Jahn 1811-ben megalapította a berlini Turnvereint, a voltaképpeni első tornaegyesületet, és kialakította az ún. német tornarendszert. Ezt fejlesztette tovább a svájci Adolf Spiess, aki bevezette a kézi-szerek használatát.

A tornát azonban több éven keresztül elutasították. A nemzetközi tornaszövetség (Fédération Internationale de Gymnastique) is csak tornabemutatókat szervezett, az első, Athénban megrendezett újkori olimpiától pedig kifejezetten eltiltotta a tornászokat. A FIG csak lassan adta be a derekát: az első torna-világbajnokságot 1903-ban rendezte meg Antwerpenben, egyéni összetett és csapatverseny formájában, de szerenkénti világbajnokságokat csak 1930-tól (nőknél 1950-től) tartottak.

A világ legnépszerűbb tornászai között ott van Nadia Comăneci és Szabó Kati is. A világbajnokságokon és olimpiákon magyar színekben részt vett legsikeresebb és legismertebb tornászok közé pedig, többek közt Csollány Szilvesztert, Ónodi Henriettát és Berki Krisztiánt is sorolhatjuk.

A tornán nők és férfiak egymás ellen nem versenyezhetnek.  Az egyéni versenyeken a tornászok egyénileg vesznek részt, és az elért pontszám is a versenyzőnek egyénileg számít. Az egyénenkénti csapatversenyeken a tornászok, mint a csapat tagjai mérik össze tudásukat, és a csapattagok külön-külön mutatják be gyakorlataikat; az egyénileg elért pontszám pedig a csapat eredményébe számít be. 

A verseny megkezdése után a csapatot kiegészíteni vagy a tornászokat cserélni nem szabad. Sérült tornász helyére nem szabad mást beállítani, még abban az esetben sem, ha a csapat létszáma az előírt alá csökkenne. Mindkét nem által bemutatott gyakorlatok: ugrás, talajgyakorlat. Férfi versenyszámok: gyűrűgyakorlat, korlátgyakorlat, lólengés, nyújtógyakorlat. Női versenyszámok: gerendagyakorlat, felemáskorlát-gyakorlat.

-       

A büszke bajnok: Szabó Kati az 1984-es
olimpián 

És mitől elismert képviselője a sportágnak Szabó Katalin? A négy olimpiai aranyérme és a számos egyéb bajnokságon elért sikerei nemzetközileg elismert tornásszá tették a ma már edzőként és anyaként is helytálló többszörös bajnokot. 

Szabó Kati (Zágon, 1968. január 22.) romániai magyar többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász. Hat évesen az ónfalvai, majd a dévai tornaiskolába került. Első edzői Maria Cosma és Mihai Agoston, később Károlyi Béla és Márta voltak.

1983 és 1984 között 17 alkalommal kapott maximális, 10-es pontszámot a tökéletesen végrehajtott gyakorlataira.

Az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Los Angelesben négy aranyérmet szerzett; rajta kívül a világon ez a teljesítmény csupán három másik tornásznőnek sikerült – ezek egyike Keleti Ágnes.

Az 1988-as szöuli olimpia előtt egy évvel váratlanul visszavonult. A Bukaresti Egyetem Sport és Testnevelés karán szerzett oklevelet, majd Déván edzőként tevékenykedett. Tanítványa volt többek közt az 1999-es világbajnok, Maria Olaru is.

2000-ben bekerült az International Gymnastics Hall of Fame-be.fiatalkorában.

1991-ben házasodtak össze egyetemi csoporttársával, a kajakozó Tamás Krisztiánnal. Férjével és két fiával (Lorenzó­ és Zénó) a franciaországi Chamalières-ben él, és egy helybéli csapat edzője.

Nagyobbik fia, Lorenzo futballedzésekre jár, kedvence Christiano Ronaldo.

Nevét viseli szülőfaluja, Zágon óvodája és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok.

Szabó Katinak ma már a családja a legfontosabb,
de büszkén emlékszik vissza a sikereire

„Zágon nekem nagyon sokat jelent, valami megmagyarázhatatlan van benne, s több mint tíz éve járok rendszeresen haza, hogy feltöltődjek, láthassam szüleimet, testvéreimet. Lehet, hogy pótolni akarom azt, amiben, gyerekkoromban nem volt részem” – vallja minden idők egyik legjobb tornásza.

Az 1983-as budapesti világbajnokságon a magyar csárdásra adta elő talajgyakorlatát; az egész stadion neki szurkolt.

2008-ban Traian Băsescu államfő a Cotroceni-palotában a román sport legmagasabb érdemrendjével, a Sport Érdemrend I. fokozatával tüntette ki Szabó Katit. Ezen kívül megkapta a Román Nemzeti Sporthivatal Legendás Bajnokok díját is. Nem siették el elismerni a romániaiak a tornász sikereit. A kommunizmus a legsikeresebb évei során rá is árnyékot vetett: míg Nadia Comăneci személyes köszönetet és gratulációt kapott Nicolae Ceaușescutól, addig a székely tornászlány nevét, a tudta nélkül románra változtatták (Ecaterina), ugyanakkor egyet sem kapott meg a megígért autók közül, és nem rajongta körbe őt egész Románia, annak ellenére, hogy román színekben szerzett dicsőséget az országnak. 

Azonban reflektorfény és több ezer lej nélkül is, a négy Los Angelesben aratott elsöprő győzelmén kívül még 4 aranyat, 8 ezüstöt és 2 bronzérmet szerzett világ- és európai bajnokságokon az 1980-as években, és mára már nem csak Zágonban, de Franciaországtól az Egyesült Államokig ezrek tisztelik a győztes nevét.