A pillangókisasszony

Székely Éva 1927. április 4-én született erdélyi és felvidéki zsidó szülők gyermekeként. Több mint 20 évig a magyar úszóválogatott tagja, és megdöntötte az összes magyar mellúszó rekordot. 68-szoros magyar bajnok, olimpiai arany- és ezüstérmes úszó, később úszómesteredző, és 16 évig gyógyszerész.

 

Háromévesen szerette volna, ha Csuhaj bácsi, a csillaghegyi úszóedző megtanítja úszni. Azonban az edző nem vállalta a kisgyerek oktatását. Ezért kifigyelte, hogy mit csinál a többi gyerek, majd egy év múlva beugrott a strand 50m-es versenymedencéjébe és végigúszta kutyaúszásban.

Amikor 9 éves volt, egy vasárnap ezrek követték a csillaghegyi strandon a 100 m-es gyors berlini olimpiai döntőt. A magyar Csík Ferenc győzött. Megszólalt a magyar himnusz. Az emberek vigyázzba álltak, és könnyes szemmel hallgatták. „Ez engem úgy lenyűgözött! Azt tudtam, hogy én olimpiát, ilyen örömöt szeretnék szerezni a hazámnak.”

A Német Birodalmi Iskolába járt, részt vett a Hitler Jugend szabadfoglalkozásain. Amiért zsidó volt, ám részt vehetett a versenyeken, de egyenruhát nem kaphatott. Ennek felettébb örült. A KISOK (Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja) minden sportágban rendezett versenyt. Egy ilyen, iskolák közötti versenyen vett részt, amikor felfigyelt rá Sárosi Imre. Úszás közben lecsúszott az úszósapkája, a haja mindent beborított, mégis fél medencényivel győzött. Sárosi meglátogatta a Székely családot, és megígérte az apának, hogy Éva olimpiát fog nyerni. Az ifjú sportoló pedig elkezdte az úszást a Ferencvárosban.

1941 után csak fajtiszták versenyezhettek. A Sportuszodába 1945-ig nem tehette be a lábát, így Újpestre villamosozott, később pedig – amikor már azt sem volt szabad – csak gyalogolt. Majd elvitték Budafokra borpincében dolgozni. Akkoriban folytak a deportálások. De időközben sikerült megszöknie, és folytatnia az edzést.

1945 júniusában érettségizett, és augusztusban országos bajnok lett 100 m-es mellúszásban. 1947-ben első nőként úszott 200 métert pillangó kartempóval. Itt is jeleskedett. 1948-ban, Londonban vett részt először olimpián. Abban az évben a május 1-ji ünnepélyre Egerbe kellett utaznia, és énekelnie nyitott teherautón. Ezért mellhártyagyulladást kapott, és kimaradt az edzésekről a következő időszakban. Emiatt az olimpián csak 4. lett. Ugyanakkor megismerkedett Gyarmati Dezsővel, akihez 2 évvel később férjhez ment, és akinek 1954-ben gyereket szült, Andreát.

1950-ben – mivel visszavonták Magyarországtól az Eb megrendezését – nem indult magyar csapat, de a tanácsválasztás tiszteletére világcsúcsot kellett úszni, mert Kutas István, az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal) elnöke megígérte Rákosinak.

1952-ben a helsinki olimpián 200 m mellen első, 400 m gyorson 6. lett, valamint végigpillangózta a 200 női mellet. Ekkor nevezték el Pillangókisasszonynak.

1954-ben szült, ezért nem indult az Eb-n, de fél évvel később hét másodperccel javította a 400 m-es vegyes úszás világcsúcsát. 1956-ban ezüstérmes lett 200 m-es mellúszásban, a Melbourne-i olimpián. Az ötvenes évek végétől edzőként dolgozott. Lányának, az olimpiai ezüst-, és aranyérmes Gyarmati Andreának is edzője volt. 1960-ban végleg befejezte úszó pályafutását, és 16 évig gyógyszerész volt.

64 éves koráig a következő díjakban részesült: 1976-ban a Swimming Hall of Fame-be – a vizes sportok nagyjainak csarnokába választották. 1986-ban Gyermekekért-díjat kapott, 2004-ben pedig ő lett a Nemzet Sportolója. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének örvendhetett, 2011-ben pedig a Prima-díjnak.

Napi 3000 métert úszott, de 1991-ben szívrohamot kapott. Később, naponta 40 percet biciklizett és súlyzózott. Az utóbbi években főként a kétszobás lakásában tölti idejét.

Sárosi Norbert István