Balázs Jolán (Temesvár, 1936. december 12. –) kétszeres olimpia bajnok, romániai magyar magasugró. Pályafutása alatt összesen 14 világrekordot döntött meg, így méltán viselheti a 20. század legjobb magasugrójának járó címet.
Gyermekkoráról így nyilatkozik: „Édesapám a magyar hadseregben harcolt, orosz fogságba esett, aztán mivel magyar katona volt, Magyarországra került, és Pesten telepedett le. Édesanyám egyik testvére Debrecenben, a másik Szegeden élt. Mi édesanyámmal Temesváron ragadtunk, hiába igyekeztünk édesapámhoz, nem mehettünk. Elszakadva egymástól, a rokonoktól, Temesváron kissé idegenen éltük életünket.”
Nehéz családi körülmények között nőtt fel, de mégis akadt, aki egyengesse útját a sportvilág fele. Ernst Lujza híres sportoló, az akkor még csak 12 éves szőke kislány, szomszédja volt. A mentor legelőször filmvetítéssel próbálta meghozni a kislány kedvét a sporthoz. Egy orosz bajnokságot néztek meg együtt. A magasugrás kifejezetten elnyerte a mai világhírű sportoló tetszését, sőt talán nem csak az, hisz Sötér János is megjelent a filmkockákon, aki Balázs Jolán edzője, később pedig a férje lett. A filmvetítés másnapján Lujza érdeklődve figyelte, ahogy a kislány minden erejével azon van, hogy átugorja az édesanyja ruhaszárító spárgáját.
A mentor támogatásával Jolán már egy hét múlva részt vehetett első távolugrás versenyén, ahol 4,42 métert ugrott, első magasugrás versenyére egy újabb hetet kellett várnia, ahol 1,25 méteres teljesítménnyel vette az akadályt. Legelőször 1951. május 31-én döntött országos csúcsot, majd 1956-ban világcsúcstáró lesz 1,75 méterrel. Tizenháromszor javítja meg saját világcsúcsát, volt olyan év, amikor többször is, 1958-ban ötször, 1961-ben négyszer múlta felül saját teljesítményét.
Tíz évig volt világcsúcstartó, 230 versenyen indult, ebből 146-on győzött. Nyolc Balkán- és 13 országos bajnoki cím tulajdonosa, két olimpiai aranyérmet nyert, az elsőt Rómában 1960-ban, a másodikat Tokióban 1964-ben. Az Európai bajnokság legjobbja volt Stockholmban (1958), és Belgrádon (1962), ezt megelőzően Bernből (1954) ezüstéremmel tért haza. Az általa kifejlesztett ollózási technikával 14-szer javította meg a magasugrás világrekordját. Pályája végén 1966-ban sporttanári oklevelet szerzett és tanárként dolgozott, felhagyva a versenyszerű sporttal. Ekkor született az a szólásmondás, amit a fentiekben már említettem: „Balázs Jolán, ha száz évig ugrált volna, száz évig győz.” Ez után a Romániai Atlétikai Szövetség elnöke volt 1988 és 2005 között és 2012-ben bekerült a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Hall of Fame-jébe.
Pakó Szilvia
No comments:
Post a Comment