Találós kérdés
Melyik
az a közlekedési eszköz, amelyhez sem üzemanyag, sem jogosítvány nem kell, és
ami sportot igénylő lényéből fakadóan biztosítja számunkra a hosszú élet titkát?
Mi a neve annak a nagyon hasznos jószágnak, ami kevés helyet foglal, számos
parkolási lehetőséget kínál, és könnyen veszi a forgalmi akadályokat is? Bár a
leírás Mátyás király lovára is ráillik, most mégsem a négylábú igavonó
állatról, hanem a környezetkímélő kerékpárról lesz szó. Persze, a ló is van
olyan környezetkímélő, mint egy bicikli, de mára már csak városunk királya
rendelkezik ilyen kiváltságos forgalmi engedéllyel.
Nosztalgia
A
legelső lánchajtású kerékpár vázlatát már az 1500-as években megrajzolta a
polihisztor Leonardo da Vinci. A német származású Karl Friedrich Drais bárót
kell dicsérni az első kétkerekű futógép megalkotásáért, aki 1817-ben mutatta be
a mai kerékpár ősét. Kolozsváron 1881 körül jelent meg az első bicikli, de meglepő
módon a hatóságok és a közönség nem fogadta nagy rokonszenvvel a kétkerekű
járművet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az első alkalommal meghirdetett kerékpárversenyre
csupán egyetlen személy jelentkezett, ezért az esemény elmaradt. A Kolozsvári
Atlétikai Club kerékpár köre 1887-ben alakult meg a biciklizést kedvelő
személyeknek, népszerűsítve így ezt a sportágat is. A kolozsvári kerékpárversenyek
1889-től kezdve váltak egyre népszerűvé az akkori atlétikai klubból kivált
Kolozsvári Kerékpáros Egyletnek köszönhetően. A következő években megépült a
Sétatéri parkban a legelső kerékpáros pálya is, a kolozsvári sportélet központjává
téve a Sétateret. Az egylet aranykorát követően, amikor az ország legjobb
kerékpárosai vettek részt a szervezet versenyein, 1897 után bevezették a
kerékpáradót, ami a biciklizők drasztikus csökkenéséhez, majd az egylet
felbomlásához vezetett.
Két keréken a XXI. Században
Románia
az utolsó előtti helyen áll egy 2013-as, az Európai Biciklisek Szövetsége által
készített kerékpáros infógrafikájában, melyben az EU-s országok biciklizési
szokásait hasonlították össze. Dánia, Hollandia és Svédország állnak a lista
elején, hiszen ők nagy jelentőséget tulajdonítanak országukban a
biciklikultúrának. Székelyhidiné Malvina jelenleg Barendrechtben, Hollandiában
él, és saját tapasztalatból állítja, hogy ott már általános iskolában oktatják
a kerékpárral való közlekedés módját, és hogy egy két éves gyereknek legalább
fabiciklije van: „A hollandok szeretnek minél kevésbé környezetszennyező
járműveket használni, nem beszélve arról, hogy itt tökéletesen kiépített
bicikliutak vannak. Teljesen megoldották ezeket, és a legtöbbször a biciklinek
elsőbbsége van az autóval szemben. A bicikliút a körforgalomba is bevezet, és
mivel sokan vannak biciklizők, nagyon kell rájuk figyelni kocsival.” Malvina
szerint olyan kultúrája van Hollandiában a biciklizésnek, hogy nem kérdés, hogy
legyen mindenkinek kerékpárja.
Még kérek pár kerékpár utat Kolozsvárra!
Kolozsvárnak
van még mit fejlődnie ahhoz, hogy egy holland kerékpárúttal vetekedni tudjon. A
kincses város közel 19 km hosszú bicikliút-hálózatának kiépítése évek óta a
Kolozsvári Polgármesteri Hivatal célkitűzései közé tartozik. A jelenlegi
kerékpározási feltételek sok bicikliző közlekedését megnehezítik. Veibel Lehel,
a már évek óta Kolozsváron élő egyetemista véleménye az, hogy igen kevés
bicikliút van Kolozsváron, és amely utak vannak, azok nincsenek elkülönítve a
járdáktól: „Szép és jó, hogy legalább vannak, de hagynak kívánnivalót maguk
után. Jobban el kellene különíteni őket, ezzel is elősegítenék a biciklizők
gördülékenyebb közlekedését. A Deák Ferenc utcán ugyanakkor sokan pofátlanul
ráparkolnak a biciklissávra, és ez nagyon idegesítő tud lenni.” Csoma Nóra,
harmadéves egyetemista a járókelők hozzáállásával sincs megbékélve: „Szerintem a
központban viszonylag jól ki vannak dolgozva a kerékpárutak, viszont az
idegesítő, hogy a gyalogosok a bicikliutakon járnak. És hiába csengetek, nem
állnak félre. Én azt szeretném a legjobban, ha a bicikliutak a járda és az út
között lennének, mint pl. a Diákház mellett, mert akkor senki sem foglalná el
senkinek az útját.”
A mára
már jól ismert városi kerékpáros felvonulást minden hónap utolsó péntekén
tartják meg világszerte. A Critical Mass célja, hogy felhívja a figyelmet a
biciklizőkre, és hogy népszerűsítse a kerékpáros közlekedést. Kolozsváron
március 28-án volt a legutolsó ilyen biciklis felvonulás, amelyen kortól
függetlenül vehettek részt a városlakók. Veibel Lehel legutóbb is azért
csatlakozott a hosszan kígyózó biciklisorhoz, mert fontosnak tartja, hogy még
több bicikliúttal gazdagodjon a város, és hogy még több ember megszeresse a
biciklizést, hiszen így nem lenne mindig egy rémálom a kolozsvári forgalom a
délutáni órákban. Másrészt pedig jó látni, hogy amikor szép az idő, kijön vagy
kétszáz vidám bicikliző erre a megmozdulásra tekerni egyet – tette hozzá a
rendszeres biciklihasználó.
Kolozsvár Teker!
Kolozsvár
híres változatos programkínálatáról. Nincs ez másképp a biciklizéssel sem.
Kerekes Endre Tibor, a Kolozsvár Teker Kerékpárklub tagja elmondta, hogy a
sportklubot 2009-ben alapították a biciklizés, mint életstílus népszerűsítése
céljából: „A sportklub megalakulását követően évente hat hegyikerékpár versenyt
szerveztünk, amely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szólt. Most áttértünk a
maraton típusú versenyekre, amiből három ilyen verseny lesz évente.” A
Kolozsvár Teker emellett külön gyerekeknek is meghirdet versenyeket, amelyeknek
az a célja, hogy a gyerekek megtanulják a helyes közlekedési szabályokat –
egészítette ki a sportklub tagja. Kerekes Endre szerint a startnál levő emberek
száma évről évre nő, ami azt jelenti, hogy az emberek szeretnek részt venni a
versenyeken, és hogy a klub is jól végzi a dolgát.
Meteorológiai előrejelzés
biciklizőknek
Az
elkövetkezendő időszakban remélhetőleg Kolozsváron is megerősödik a nyugati
szél, és a felhőzet helyett a bicikliutak vastagszanak majd meg. A légszennyező
anyagok mennyisége pedig az egészségügyi határérték fölé fog kerülni, ha a
Polgármesteri Hivatal nem tesz valamit a bicikliút-hálózat megfelelő
kiépítéséért. Mindazonáltal a városra kiadott elsőfokú riasztás is csak akkor
fog megszűnni, ha Kolozsvárból is bicikliváros lesz.
Vadas Henrietta
No comments:
Post a Comment